A vadlovak területfenntartó feladatai
A füves puszták a legelő állatok élőhelyei. Kölcsönös egymásra utaltság alakította ezt ki: évezredeken át a pusztát legelték, növényzetét alakították, így azok a növényfajok maradtak ott meg, melyek ezt jól tűrték. A vadló megtalálta táplálékát, a végtelen pusztát jól belátva időben elmenekülhetett ellenségei elől. A kialakult pusztai növényfajok együttese pedig megszabadult attól a konkurenciától, amit a cserjék okoztak volna, ha hagyják őket a legelő állatok felnőni.
A védett, értékes gyepek kialakulásában és mai megőrzésében legjobban az ősi vadló és a rideg tartású legelő háziállatok tudnak segítségünkre lenni. A vadló ma is ugyanolyan magasságú füvet hagy meg, hasonló arányban válogat a fajok között, mint régen – ezzel segítve a puszta ősi fajösszetételének kialakulását, megőrzését. Mivel takarmányt nem kap, nem is „szennyezi” a területet máshonnan származó magok vagy netán gabona elszórásával.
Magyarországon a nemzeti parkoknak létre kellet hozni 3(A, B, C) zónát. A Pentezug” A” zónába tartozik. Ez azt jelenti, hogy emberi tevékenységet nem lehet folytatni a területen. Keresni kellet ezért egy olyan állatot, ami különösebb emberi beavatkozás nélkül is karban tudja tartani a területet. Így esett a választás a Przsevalszkij-lóra és a heck marhára.